Visszatért a Futafok
Nehéz volt kibírni három éven át Futafok nélkül... Mármint nekünk, a szabadtéri sportok szerelmeseinek. De letelt a koronavírus-járvánnyal súlyosbított három szűk esztendő, és szombaton, október 7-én újra benépesült a Campona parkolója. A 36. Futafok több mint 4500 budafoki, tétényi és a város egyéb részeiből is érkező sportembert (-gyereket) mozgatott meg.
Már reggel nyolckor tele volt a parkoló, az első futam, a Kísérős ovis verseny, amelyben a szülők kísérték csemetéiket, 500 méteres távon folyt. Aztán következett a Bátor ovis futam, amelyben már egyedül szedték a lábukat a kicsik, szülői felügyelet nélkül.
A 2016–2017-ben születettek már 1000 métert futottak, a 2015-ösök pedig 2000 métert, ahogy a 2014-esek, a 2013-asok és a 2012-esek is. Ezt négy váltó követte, 4x500 métert futottak a fiatalok és a tapasztaltabb fiatalok. (Öreg futó nem volt, a korelnök Palágyi Zsolt, ez a 82 éves, elnyűhetetlen vasember is örökifjúnak számít.)
A program pedig pergett rendületlenül, Karsay Ferenc polgármester reggel nyolctól este hatig ott szorgoskodott, sürgött-forgott, segédkezett a díjátadásnál, tényleg a 36. Futafok lelke volt. (Ahogy a korábbiaknak is.)
Aztán hirtelen felbukkant egy olimpiai bajnok, Czene Attila, az atlantai olimpia 200 méteres vegyesúszó számának aranyérmese, aki ma már a Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke. A legendás úszó tevékenyen hozzájárult a Futafok sikeréhez, részt vett a díjátadásban a dobogósok és a közönség nagy örömére.
Lassan délutánra járt az idő, továbbra is a 2000 méteres távon folytak a versenyek. De volt görkorifutam is, miközben Peppino, a ceremóniamester gondoskodott a virágos jókedvről, a pompás hangulatról a 25 fok körüli melegben.
A nyolcadik futamban, a 2009-ben születettek között Buczkó Milán Tihamér győzött. „A Kossuthba járok, a nyolcadik b-be, amúgy pedig a Budafoki LC-ben futballozok – mondta a fiatalember a Városházi híradónak. – A fociban is gyorsnak számítok, szeretek futni. Néztem a tévében a budapesti atlétikai világbajnokságot, de sajnos a Nemzeti Atlétikai Központba nem jutottam el. A Kossuthban Tibi bá, azaz Szabó Tibor a testnevelő tanárom. Az öcsém, Márkó is futott a kisebbek között, de ő nem győzött.”
A kilencedik futamban már a 2005–2008 között született fiúk és lányok száguldottak. Igen, száguldottak, mert itt aztán már volt iram a javából, itt nem a túlélés volt a cél, mint a legkisebbeknél. A korosztályba tartozó lányoknál egy 182 centis, sudár, manöken alkatú hölgy győzött, Pénzes Júlia, a Kempelen Farkas Gimnázium végzős, tehát 12. osztályos tanulója.
„Atletizálok, tehát előnnyel indultam a többiekkel szemben – mondta Juli. – Kezdetben futottam, aztán a magasugrásra tértem át, de most megint visszatértem a futáshoz. Én már futottam egy váltóban, az egyéni igazából csak levezetés volt.”
Aztán már nem volt hátra több futam, csak az abszolút, a főverseny, amelyet 4000 méteren futottak. Két profi, a BEAC-os atléta Boros Gábor és a Trion SC öttusázója, Gáll András öldöklő harcot vívott, végül a 48 éves Gábor kis különbséggel legyőzte a 20 éves Andrist. A győztes ideje 11 perc 37 másodperc volt, a táv pedig valamivel rövidebb volt a hivatalos 4000 méternél, 3650 méter.
„Az 1500 méter az igazi távom – mondta Gábor, akit két lánya is elkísért. – Ma már, 48 évesen sokkal nagyobb lelkesedéssel edzek, mint kölyökkoromban, igaz, nagyon kell vigyáznom, hogy ne sérüljek meg. Heti hat edzéssel készülök, körülbelül 60-65 kilométert teljesítek hetente.”
A hölgyek abszolút győztese Szigeti Lilla terepkerékpáros volt, aki délelőtt már a Kamaraerdőnél biciklizett egyet. És mindenképpen említést érdemel egy régi ismerősünk, Palágyi Zsolt, aki 1941-ben született.
„Ez a mai futam csak bemelegítés volt, holnap, azaz vasárnap hét kilométeres tókerülő futáson veszek részt Tatán – mondta az elnyűhetetlen, 82 éves sportember. – A hét minden napján edzek, úszás és kerékpározás is szerepel az étlapon. Triatlonozom is, én vagyok a korosztályom országos bajnoka triatlonban, duatlonban és akvatlonban is.”
Még mondja valaki, hogy a sporttól nem lesz senki örökké fiatal!
(Ch. Gáll András)
